4.Fejezet/ első

Elnézést kérek, amiért nem tartottam be az ígéretemet, de.. mivel eléggé rossz jegyeim vannak, anya nem engedett géphez, meg családi öö.. bonyodalmak vannak itthon. Lényegtelen, csak azt akartam mondani, hogy nagyon sajnálom, amiért nem hoztam a részt. Nagyon örülök a 4 feliratkozónak, és a 3 kommentnek is! :) Nagyon édesek vagytok!♥♥
És akkor itt az ígért rész, egy kis (nagy) csúszással! Jó olvasást!

u.i.:Ismét nagyon rövid rész lett. Ezért ne haragudjatok kérlek!:(  De muszáj volt felraknom, hogy ha egy picit is, de örüljetek neki. Nem tudom, hogy a hétvégén fogok -e hozni részt, de mindent megteszek, hogy igen. Remélem, azért egy iciripicirit örültök majd a résznek.:) Jó olvasást! x




Ijedségemben véletlenül belekönyököltem támadóm gyomrába. -Bassza meg! -engedett el. Mikor megfordultam Mattet láttam, ahogy a hasát szorítja.
-A kurva életbe Matt! Mi a faszért csináltad ezt?
-Bocs, nem hagyhattam ki! -kezdett el röhögni.
-Köcsög vagy! -nevettem el magam, ahogy kezdtem megnyugodni. Matt sosem hagyott ki egy alkalmat sem, hogy engem kellemetlen helyzetbe hozzon. Mint például, amikor Blakel, a haverjával jártam, és először voltam náluk, hogy bemutathasson a szüleinek. Matt is ott volt. Ahogy leültem a kanapéra, olyan hangot hallottam, mintha valaki befingott volna. Ráadásul tőlem jött. Matt egy fingópárnát rakott alám.. Aztán az egyik fesztiválon, benevezett egy karaokera, ami azért volt vicces számára, mert nagyon rosszul éneklek, és mert leestem a színpadról. Persze ez csak kettő, a számtalan csínyből. -Mi járatban? -kérdeztem.
-Kéne egy fuvar.
-Gyere fiam, elviszlek akkor. -sóhajtottam és beültem a kocsiba.
-Tudod mi a gáz?- ült be mellém.
-Mi? -néztem rá, miközben beindítottam kis Micramat.
-Az, hogy idősebb vagyok nálad- szólt, én pedig megforgattam szemeim.
-Istenem Matt, lefárasztasz! -indultunk el. Minnél hamarabb szabadulok meg tőle, annál tovább marad ép agysejtem.


A másnap reggel hamar eljött és ismét egy doboz várt az asztalomon. Bár ez jóval kisebb volt, mint a multkori. Ki a franc jut be a házamba!? Felvettem a telefont és már tárcsáztam is Will Greengrasst.
-Szia csajszi, mi a helyzet? -vette fel, pár csörgés után. Hangja energikus volt a korai időpont ellenére.
-Szia Will, kéne egy lakatos. Új zárat kell csináltatnom.
-Nem kell ide szerelő. Majd én megcsinálom neked teljesen ingyen. - mondta boldogan. -Mikor érsz rá?
-Most reggel. Tízkor idegenvezetést vállaltam az új lakónak, utána pedig dolgozom. -mondtam, miközben kinyitottam a kis dobozkát.
-Rendben. Akkor két óra múlva ott vagyok nálad.
-Köszönöm.
-Bármikor, Jill.
-Hé, Will! -szólaltam meg, mielőtt lerakta volna.
-Igen? -kérdezte.
-Szeretlek! -mosolyodtam el és alíg vártam már, hogy itt legyen.
-Én is szeretlek kislány!
Miután letettük a telefont, kinyitottam a cetlit, de még mielőtt elolvashattam volna, kinyílt a bejárati ajtó és belépett Kaylan. Meglepődve felhúztam a szemöldököm. -Szia, hát te?
-Kopogtam, de mivel nem válaszoltál, bejöttem. -mutatott az ajtóra.
-És, ha épp meztelenül lettem volna? -néztem rá kérdőn.
-Akkor még ennél is jobb látványban részesülnék. -vigyorodott el. Szavaira elpirultam, és csak ekkor tudatosult, hogy még mindig pizsamamban vagyok, ami egy trikó és egy parányi bugyi.
-Várj egy pillanatot! -mondtam, majd befutottam a szobába felöltözni. -Kérsz egy kávét? -kérdeztem tőle, mikor visszamentem a konyhába. Kaylan épp a dobozt vizsgálgatta.
-Aha. Mi ez? -mutatott rá.
-Nem tudom. Valaki már másodszorra jön be a lakásomba és rak le egy dobozt, amikor én alszom. Fogalmam nincs ki lehet az. Kezdek félni. -nevettem el magam. Pedig komolyan gondoltam.
-Nem kell félned. Majd én figyelek rád! -nézett mélyen a szemembe. Egy darabig csak néztük egymást, majd megköszörültem a torkom, és megszólaltam.
-Kész a kávé!
Gyorsan öntöttem mindkettőnknek, az asztalra tettem a tejet és a cukrot, majd leültem a szőke fiúval szembe.
-Szóval Kaylan..
-Kay. Csak Kay. -ivott bele a kávéjába.
-Oké, akkor Kay. Miért jöttél át? -kérdeztem, éppen amikor ismét kinyílt az ajtó és belépett rajta... belépett rajta apám.